Hajnali énidő

Napi szép, napi énidő ? Nekem


Történetben tettük fel a kérdést Instagramon, egy nehéz nap után...: Nektek mi az a szép a napotokban, amit kár lenne nem észrevenni (minden negatív körülmény ellenére)? ✨ Olyan jókat írtatok rá, öröm volt olvasni őket :)
Nem hiszem, hogy a vak és szemellenzős pozitív gondolkodás mindenre válasz, de azt igen, hogy az embernek olykor tudatosan is keresnie kell a kapaszkodókat...főleg a nehéz időszakokban. ❤️


Na, ennek margójára mondok még egy szépet én is: a napfelkeltés “csendes órám”... :) Korán kell kelni érte, nem mondom, de nekem megéri. :)

Egy csöppnyi csend és nyugalom, mielőtt felébred a család és beindul a nap, a világ.
Többnyire nem kell túl sokat beleképzelni a dologba. Ébredés után első dolgom fogni egy pohár vizet (innék teát szívesen, de ugye az hangos... :)) és kiülni a télikertbe. Sokszor még sötét van, mikor kibotorkálok, így mindig meggyújtok egy gyertyát, ami épp a kezembe kerül. :)
A különlegesen csendes kis időt többnyire igyekszem naplózással, olvasással, esetleg valami nyugis mozgásformával kitölteni, de sokszor csak ülök, kortyolgatom a vizet és nézem a gyertyácskát, ahogy illatával és fényével belengi az egész helyiséget.
Ha pedig eljön az ideje, megcsodálom azt is, ahogy a dombok mögött előbukkan a nap - és persze közben simogatom Fruttit. :)
Néha nem is kell több.

Persze, nem minden reggel eeennyire csoda, mint a képeken látszik. Van, hogy felhős, van, hogy esik..van, hogy nem bírok felkelni időben :)
...de akkor is: minden reggel csoda. Új nap, új esély arra, hogy észrevegyem a sok szépet (is), ami körülölel. ✨?

Na, Neked mi a napi széped, hogy fest az énidőd? :)


Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani.

OK!