Hajnali énidő
Napi szép, napi énidő - Nekem
Történetben tettük fel a kérdést Instagramon, egy nehéz nap után...:
Neked mi az a szép a napotokban, amit kár lenne nem észrevenni (minden negatív körülmény ellenére)? ✨
Olyan jókat írtatok rá, öröm volt olvasni őket :)
Nem hiszem, hogy a vak és szemellenzős pozitív gondolkodás mindenre válasz, de azt igen, hogy az embernek olykor tudatosan is keresnie kell a kapaszkodókat...főleg a nehéz időszakokban. ❤️
Na, most mondok még egy szépet én is: a napfelkeltés “csendes órám”... :)
Korán kell kelni érte, nem mondom, de nekem megéri. :)
Egy csöppnyi csend és nyugalom, mielőtt felébred a család és beindul a nap, a világ.
Többnyire nem kell túl sokat beleképzelni a dologba. Ébredés után első dolgom fogni egy pohár vizet (innék teát vagy kávét szívesen, de ugye az hangos... :)) és kiülni a télikertbe.
Bőven sötét van, mikor kibotorkálok, így mindig meggyújtok egy gyertyát, ami épp a kezembe kerül. :)
A különlegesen csendes kis időt van, hogy kreatív munkával töltöm, ezt bevallom...az is ilyenkor megy a legjobban. Ugyanakkor tudom, hogy sokkal jobban járok, ha igyekszem időt fordítani az öngondoskodás finomabb formáira is. Pl. a naplózásra, olvasásra, esetleg valami nyugis mozgásformára. Aztán sokszor az is elég, ha csak ülök, kortyolgatom a vizet és nézem a gyertyácskát, ahogy illatával és fényével belengi az egész helyiséget.
Ha pedig eljön az ideje, megcsodálom azt is, ahogy a dombok mögött előbukkan a nap - és persze közben simogatom Fruttit. :)
Néha nem is kell több.
És utána jobban megy minden: a reggeli futásom, az anyaság, a munka is.
Trükkjeim a koránkeléshez - avagy a lélekbarát lakberendezés a jó szokások kialakításában is segíthet!
Legyen világosság!
Olyan égősort akasztottam fel a télikertben, mely időzítős - így minden nap ugyanakkor kapcsol be. Szuper érzés, hogy mikor kibotorkálok reggel, villanyt sem kell kapcsolni, a hangulatfény már ott vár, vagy van hogy szó szerint abban a pillanatban kapcsol fel, mikor belépek a helyiségbe :)
Innen például könnyen beszerezhető egy ilyen égősor, főleg az ünnepek közeledtével - érdemes rá beruházni. :)
Kényelmes hely vár:
Kitettem ide egy kényelmes, de odabent már nemhasználatos egyszerű kis fotelt, letakartam egy pihe puha takaróval, feldobtam egy csinos párnával és voilá: máris alig várom, hogy belehuppanhassak! :)
Az csak hab a tortán, hogy Fruttinak is mindig van itt helye. Akár a lábamhoz kuckózik be, akár a saját kis fekhelyére, ő is örömmel jön velem. Persze, szigorúan véve ugye ÉNidőről van szó, nekem határozottan jó érzés, hogy finom kis szuszogásával lelkesen támogatja öngondoskodó törekvéseimet. :)
