Innen tudhatod, hogy ideje egyszerűsíteni otthonodon (és tippek, hogy állj neki)
Lélek / otthon kategóriában
Nyáron szabadulni vágyunk
Érzed Te is?
A melegedő idő hatására általános jelenség, hogy egyre inkább elönt minket az ösztönös szabadulási vágy. Vágy, hogy könnyedebb ruhákat hordjunk, kevesebb cucc legyen nálunk és ne nyomja annyi teher a vállunkat. Szabadulni vágyunk - konkrét és átvitt értelemben is. Erre az érzésre jött "megoldásként" a minimalizmus, a letisztultság és a kacatmentes életmód trendje is.
A kevesebb több szebb és könnyebb
A lakberendezésben szintén hosszú évtizedek óta hódítanak az ezt valló irányzatok: a minimál, a századközepi modern, a skandináv és a japán stílusok mind arra bíztatnak, hogy találjuk meg a szépséget a kevesebben is. Mert valóban tud szebb lenni. A sokat (főleg, ha nagy részét nem vagy alig használjuk) ugyanis nehezebb rendszerezni, takarítani, helyén tartani és átlátni. Akár tárgyakról van szó, akár a napirendedről - a kevesebb minőségi tételt mindig könnyebb menedzselni is.
Arra hívlak most én is: ha van hozzá erőd és kedved, tekints végig az otthonodon, az életmódodon és gondold végig, hol férne rá egy kis egyszerűsítés?
Mikor érdemes egyszerűsíteni?
Vannak jelei
Ha azt érzed otthonodban, hogy
- képtelen vagy koncentrálni,
- nehezedre esik harmóniát megélni
- szétszórt vagy és sokszor halogatáson kapod magad
- vagy épp értelmetlen mobilnyomogatáson / böngészésen / egyéb "üres" figyelemelterelő tevékenységeket végzel
- nem találsz soha semmit,
- gyakran zavaróan rendetlenség-érzeted van,
- miközben úgy tűnik, hogy folyton épp rendet raksz,
- a takarítás pedig mindig ezer évig tart
– jó eséllyel ráfér az otthonodra egy kis egyszerűsítés.
A zaj a gond
Sokszor a fenti tüneteket a túlzott "zajszint" okozza. A zaj, ami nem csak a fülünket érheti: minden, amit látunk, hallunk vagy érzékelünk bármilyen módon, az gondolatokat és érzéseket vált ki belőlünk. (A hanghatásokon túl a rendetlenség, a kosz, sőt minden egyes tárgy, akár a “helyén van” akár nem).
Csúnyább kifejezéssel élve: agytevékenységet indít el bennünk minden inger, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. És ebből a túl sok bizony fárasztóvá tud válni.
Általános reakció mindez, de tehetünk ellene.
Egyrészt érdemes rendszeresen megragadni a lehetőségeket arra, hogy kicsit csendben legyünk (minden értelemben). Nekem ez ilyenkor a hajnali / reggeli teraszon töltött időt jelenti elsősorban - ilyenkor csak én vagyok meg a gondolataim, amiket most például le is írok. :)
Másrészt sokat tehetünk odabent a 4 fal között is, hogy kicsit csendesítsünk és egyszerűsítsünk az életünkön - a lakberendezés és a pszichológia erejével
Most a lomtalanításról beszélek, igen
– de ettől nem kell megrémülnöd, ezt is lehet lélekbarát módon csinálni! :)
Mert bár a rendrakás önmagában szuper, de van úgy, hogy már többre van szükség - vagy inkább épp, hogy kevesebbre. Persze számos ok ronthat a fenti tüneteken (a munkahelyi stressz, a nyári szünetben otthonlévő gyerekek, egy-egy hétköznapi bosszúság), de általánosságban elmondható, hogy ha a fentiekben magadra ismertél, több, mint valószínű, hogy elsősorban nem új csodásan festő kosarakra és rendszerezőkre van szükséged, hanem kevesebb cuccra, amit rendszerezni kelljen! Ha ismerősek a fenti jelenségek, ideje búcsút mondani a feleslegesen kallódó dolgoknak.
Mondok pár tippet, ami segíthet más szemmel nézni az egész folyamatra.
1. Találd meg a Nekedvaló módszert!
Hogy mi a leglélekbarátabb módja a lomtalanításnak?
Nehéz kérdés.
Ha gyorsan és röviden akarnék válaszolni, azt mondanám, az, ahogy Neked a legjobban esik - de tudom, ezzel a válasszál nem mennél sokra :)
Ha mondjuk egy tanácsadás keretein belül teszik fel nekem ezt a kérdést és kicsit több időnk/terünk lenne, visszakérdeznék: attól függ, Neked mi jut eszedbe a lomtalanítás kifejezésről?
Úgy veszem észre ugyanis, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen éljük meg ezt a témát.
Például:
- a lomtalanításról sokaknak inkább kellemetlen dolog ugrik be, mint kellemes. Iszonyatosan nagy munkaként gondolnak rá, amire ki kell venni 1 hét szabit és a vége a házak előtt tornyosuló lim-lom hegyek sora, melyek napokra ellepik aztán az utcákat.
- Persze van, aki ugyanerre a gondolatra izgatottságot érez és azt mondja: oké, tudom, hogy nehéz lesz, de megéri és akkor már jobb egyszerre túlesni rajta és nem húzni, mint a rétestésztát.
- Van aki fél az egésztől. Van, aki attól tart maga a pakolás lesz nehéz, van aki inkább búcsúzni fél a tárgyakról (“mi van ha még kelleni fog”, “de ezt úgy szerettem régen”, “mit fog szólni XY, ha megtudja” és hasonlók).
- Van, aki azért halogatja, mert azt hiszi, csak 2 lehetősége van mindennel: kidobni vagy őrizgetni. (Pedig sok más sorsa is lehet egy tárgynak!)
- Van, aki egyedül akarná végigcsinálni, de tart tőle, hogy nem lesz rá lehetősége, van akinek épp társaságra van hozzá szüksége, mert egyedül nem bír nekilátni.
És még sorolhatnám, de a lényeg: mind mások vagyunk és a válaszaidtól függ, milyen módszer működne a legjobban Neked!
Többféleképpen is elkezdheted
Ha a fenti kérdések mentén körvonalazódott benned valami, hogy is tudnád vagy akarnád ezt csinálni, jöhet a konkrétabb módszertani rész.
a) "Essünk túl rajta!"
Ha Te inkább a nehúzzukmintarétestésztát típus vagy, és szívesebben szánsz a dologra pár napot, hogy utána boldogan élvezhesd az annál drámaibb pozitív hatást, akkor tégy így!
Jelölj ki mondjuk egy szabad hétvégét a naptárban és döntsd el, hogy azokat a napokat csak ennek fogod szentelni.
- Határozd / határozzátok el, hogy a lehető legkevesebb figyelemelterelésnek engedtek teret. Minél inkább fókuszáltan tud haladni a dolog, annál hatékonyabb lesz!
- Ha vannak gyerkőcök, és még nem elég nagyok, hogy bevond őket, érdemes úgy időzíteni, hogy épp legyen más, aki velük van, míg Te otthontszépítesz. :)
- Tedd élvezetessé a folyamatot: kapcsold be a kedvenc zenéd, és fogd ezt fel úgy, mint valamit, amit Önmagadért teszel! (a hozzáállás fontosságáról majd később)
- Ha tudsz és szeretnél, vonj be segítséget! Akár egy kis "buli" is lehet belőle, ha a rokonokkal vagy barátokkal vagytok olyan kapcsolatban, hogy örömmel fogadd ehhez a társaságukat. Rendeljetek ételt, kinyílhat egy üveg bor és akár az is lehet, hogy a Neked már nem kellő darabok személyükben rögtön új gazdára is lelnek!
Valóban hihetetlen élmény tud lenni a végeredmény. :) (Utána már „csak” fent kell tartani ezt az új, letisztultabb és harmónikusabb állapotot - de erről majd később.)
TIPP: Kezdd kicsiben!
Ha a lomtalanítás gondolatától kiver a víz és úgy érzed, túl nagy falat, kezdd mondjuk a mosdóval vagy a fürdővel! Mivel ezek hagyományosan kisebb helyiségek, kevesebb cucctól kell megválnod ahhoz, hogy látványos legyen a végeredmény! Plusz itt kevésbé valószínű, hogy szívednek kedves kacatokba botlasz (ninél jobban kötődsz valamihez ugyanis, annál nehezebb megválni tőle). Összességében itt könnyebb lesz úgy érezned, hogy haladsz és így könnyebben kedvet kaphatsz az otthonod többi helyiségéhez is!
b) Apró lépésekkel nagyot haladni
Ha viszont az egyszeri nagy lomtalanítás gondolata inkább megrémít, mintsem izgalommal tölt el, vagy jelen élethelyzetedben nem tudsz erre egyhuzamban több napot szánni, azt javaslom, ne is így állj hozzá. Egyáltalán nem muszáj mindent egyszerre átnézned és kiszanálnod. Tekints inkább rá úgy, mint egy jó szokásra, amit szeretnél beiktatni az életedbe.
Döntsd el, hogy mindennap 5 percet rászánsz.
Egy-egy fiók a konyhában, vagy egy polc bal oldala a gardróbban, vagy ma csak a zoknik átnézése, holnap a pólóké, stb.
Csak kezdd el! Meglátod, milyen jó érzés minden alkalommal aztán belenézni abba a fiókba és rátekinteni arra a fél polcra. Frissebb lesz tőle az egész helyiség, és Te is szabadabbnak fogod érezni magad általa. Ez az érzés pedig jó – meglátod, többet akarsz majd belőle. Mire pedig 1 hónap múlva visszatekintesz, boldogan konstatálhatod majd, mennyit egyszerűsödött máris az életed.
A kiszanált dolgoktól azonnal megválhatsz, de gyűjtheted is őket egy félreeső helyen, dobozban, hogy mondjuk 1 hét vagy hónap után egyszerre továbbadd őket (de akkor tényleg búcsúzz el tőlük).
c) Vegyítheted is a kettőt!
Ha egyik véglet sem igazán fogott meg, keverheted is természetesen a két módszert. Kezdd el az egész folyamatot a napi 5 perccel, a napi 1 fiókkal és ha egyre inkább megjön a kedved, rászánhatsz egy teljes napot is a drámaibb haladásra! Szabd nyugodtan a lelkedre a folyamatot, úgy lesz igazán a sajátod. :)
2. Ne feledd: a lényeg az egyszerűsítésen van!
Akármelyik módszert is választod és akármilyen érzéseket is kelt benned a 'lomtalanítás' szó, a hangsúly mindig azon legyen, hogy egyszerűsíts az életeden. Nem az cél, hogy egy dísztárgy se maradjon, vagy hogy spártaian üres életteret kell teremteni, ez sem lenne túl lélekbarát. :) A lényeg inkább a következő: a kevesebb cuccal egyszerűbb az élet. Válj hát meg attól, ami már bármilyen okból, de könnyebbség helyet bonyodalmat, jó érzés helyett pedig inkább csak bosszúságot hoz az életedbe.
- A ruhadarabot például, amit csak arrébb tolsz minden öltözéskor és ides-tova 2 éve egyszer sem volt rajtad, és akkor utoljára is rossz voltviselni.
- A 900. gyerekjátékot, amivel úgysem játszanak soha, csak szétdobálják.
- A harmadik szűrőt, amit sosem szerettél használni, mert van egy másik, ami igazán kézreáll, a második jó tartaléknek, de ezt utálod valahogy, és a létezéséről is csak azért tudsz, mert mindig beakad a fiók betolásakor. (Természetesen egyáltalán nem saját tapasztalatból beszélek khmkhm.)
Semmit nem érsz azzal, hogy őrizgeted ezeket, csak nehezíted a saját életed. Viszont ha amúgy jó állapotban van az a bizonyos tárgy és továbbadod, valakit nagyon boldoggá is tehetsz velük.
3. Ne sajnáld továbbadni a cuccokat - sajnáld a helyet, amit elvesznek Tőled!
Mitől igazán értékes valami?
Valóban csak attól, hogy mennyi pénzbe került, vagy attól, hogy mennyit hoz az életedbe? Mennyi jó érzést és kellemes pillanatot? A feleslegesen őrizgetett vagy felgyülemlett tárgyak csak szegényebbé tesznek: kevesebb energiát, teret és kedvet hagynak a lényegre. Elveszik a lehetőségét annak, hogy mindezt valami jobbra és szebbre fordítsd. Ne sajnáld hát továbbadni a dolgokat: találd meg a nekik legmegfelelőbb helyet és fogadd el, hogy ez nem a Te otthonodban van.
Mi legyen azzal, ami nem kell már?
Például nézd meg az étkezőasztalod / az előszobaszekrény tetejét / konyhapultod. Ha tele van pakolva számlákkal, levelekkel, a gyerekek izékéivel és a „majd egyszer ha lesz időm ezt is megcsinálom” féle lomokkal, legyen az az egyik nap fő témája, hogy azokat átnézed.
- Tedd egy kijelölt helyre ami fontos (tényleg fontos),
- digitalizáld amit lehet és kell,
- és dobj ki mindent, ami csak a helyedet foglalja.
Találd meg nekik az új otthonukat!
- a kiváló minőségű dolgokat el lehet adni (Vinted, Marketplace)
- vagy barátokat, rokonokat is megkérdezheted, szükségük van-e valamelyikre
- ami még jó, esetleg csak kicsit kopott már a bája, érdemes eladományozni (családsegítő, alapítványok, ruhakonténerek)
A használhatatlanokat pedig kíméletlenül dobd ki (ne mérgezd a hangulatod és az otthonod légkörét azzal, hogy őrizgeted)
4. Tégy úgy, mintha a saját otthonod egy üzlet lenne.
Ez egy kreatív kis trükk, amit kipróbálhatsz. Menj otthonodon végig - kukkants be a keveset használt tárolóhelyiségekbe is, a pincébe vagy padlásra rejtett csecsebecsés dobozokba, a szekrények mélyére is! Próbálj úgy nézni a (sokszor már rég eltett) tárgyaidra, mintha sosem láttad volna még őket. Döntsd el, mi az ami igazán tetszik, aminek hasznát vennéd, aminek találnál helyet az otthonodban mai szemmel is (amit most is megvennél), és minden mástól válj meg.
Megjegyzem: lehet hogy ránézésre nem tetszik annyira a fotelod mondjuk, de nagyon kényelmes és jó benne olvasni. A funkcionalitás nagyon is fontos dolog, amiért érdemes lehet megőrizni egy tárgyat - nem csak az esztétikum számít. :) Ha van ilyen tárgyad, megtarthatod, de határozd el, hogy törődsz vele és kihozod belőle majd azt, amit lehet (akár egy új kárpittal, akár egy puha és mutatós takaróval, párnákkal, stb.) Lehet, hogy ebből lesz aztán a legszeretettebb lakberendezési tárgyad. :)
5. Fejben dől el: Teher helyett tekints erre lehetőségként!
Tudatosan igyekezz emlékeztetni magad, hogy mindezt nem azért csinálod, hogy kiszúrj magaddal. Ez ne egy extra teher legyen, hanem egy mód a felszabadulásra. Az egyszerűsítésre. Minél kevesebb cucc vesz körbe, annál több hely marad lélegezni, és a fontos dolgokkal foglalkozni. A sok kacat keltette vizuális és érzelmi „zaj” csak megnehezíti azt, hogy a lényegre koncentrálj. Negatív hatással van a hangulatodra, a koncentrációs képességedre, megnehezíti a takarítást és könnyen kaotikus életterekhez vezet.
Ismétlem: a kevesebbet könnyebb fejben, rendben és tisztántartani is.
+1 tipp: Ne felejtsd el élvezni a dolgot! :)
Ha olvastad már egyetlen cikkemet is, talán nem fog meglepni amit most mondok: az egész lényege nem más, mint a tudatosság. Tudatosan észrevenni, ha már túl zajos az otthonod, tudatosan megélni a válogatást, a döntések nehézségét és a búcsúzást a tárgyaktól. Utána pedig legalább ilyen tudatosan megélni a változást is!
A megkönnyebbülést, a felszabadulást, a teret, amiben hirtelen lélegezni is könnyebb. Élvezd, mennyivel jobb a közérzeted és mennyivel jobb hangulata lett az otthonodnak is – anélkül, hogy egy forintot is költöttél volna. (Sőt, ha eladod a tárgyaidat, még kereshetsz is egy kicsit)
És aztán? Hogyan tovább?
Érdekes kérdés, hogy mi történik a lomtalanítás után. Véleményem szerint ez az egyik legizgalmasabb kérdés: mit kezdesz a megürült térrel? Van úgy, hogy a sok felesleges kacat eltakarítása után kirajzolódnak valós igények: egy-egy konkrét új bútor vagy használati eszköz vásárlása valóban szükséges lehet. Ha így van, persze, vedd meg őket, de javaslom, hogy légy körültekintő és megfontolt a döntéskor (ne hirtelen felindulásból elkövetett vásárlásokkal töltsd meg a nagy nehezen felszabadított helyet.)
Ha költekezés nélkül frisstenéd tovább az otthonod
Ebben a cikkben erre adok tippeket.
Ha pedig nem igazán tudod, hogyan tovább
Az is előfordulhat, hogy érzed, szeretnél tovább újítani az otthonodon, de bizonytalan vagy, hogyan is menj tovább. Ezesetben bátorítalak, hogy keress meg bátran - egy tanácsadás során szívesen segítek kialakítani az új irányt! :)
Ha pedig tovább olvasgatnál, ajánlom figyelmedbe a többi cikket is...
