Ha azt mondom, imádom a fény minden kinti természetes és benti finoman pislogó formáját, szerintem nem árulok el nagy titkot - hiszen mégis csak valahol innen indult az egész Lélekmelengető Gyertyás-kaland is :) A gyertyafény, a nagyon korai órákban vagy esténként egy kis hangulatos led fényfüzérrel, égősorral kiegészülve mindig feltöltik és megnyugtatóan elringatják a lelkem - akár hideg van kint, akár hőség ♡

A növények, virágok pedig a fénnyel kézenfogva igazi otthont varázsolnak számomra minden helyiségből ♡

A futókát különösen szeretjük, mert
✨ sokoldalúan tartható (vízben, cserépben, függőkosárban is elvan)
✨ nem igényel extra különleges gondozást és nem kényes
✨ a kapott törődést viszont sokszorosan meghálálja :)

Emellett légtisztító hatása is kiemelkedő ♡​

​A légtisztítás pedig otthonunkban is jól jön. A káros anyagok sajnos körbevesznek minket a mesterséges vegyszereknek, lakkoknak, a különböző elektromos eszközöknek és más használati cikkeknek “hála”. Ezért is érdemes minél természetesebb, környezetbarátabb termékeket használni, ahol és amihez lehet - khmkhm például a gyertyák és illatosítók terén is - , de minden káros hatást sajnos nem lehet kikerülni. 

A szobai futókák és hasznos kis társaik viszont amellett, hogy mutatósak
✨ megkötik a káros anyagokat
✨ oxigénnel dúsítják a levegőt
✨ párásítják is azt

A futóka pedig már csak azért is jó választás, mert hihetetlen gyorsan növeszthető és szaporítható - és minél nagyobb felületen végezheti áldásos légtisztító tevékenységét (=minél nagyobbra nőhet), annál hatásosabb is benne. 
A kutatások szerint egy átlagos helyiségbe legalább 3-4 ilyen növény kell ahhoz, hogy kimutathatóan érvényesülni tudjon a légtisztító hatásuk. Na, én ezt sokszorosan igyekszem túlteljesíteni :)  Íme csak a nappalis futókacsapat (bár mellettük sok más növényke is él még itt velünk):

Hogyan váltunk ilyen futókabolondokká? :)

Férjem jó pár évvel ezelőtt vette meg az első cserepet. Elment az egyik ismert barkácsáruházba szerszámokért és egy kis futókával tért haza.

Rögtön beleszerettünk és úgy tűnt, az érzés kölcsönös - mert a kis növény régi Diófaházikónkban is hamar elkezdte benőni királynői helyét a könyvespolcunk tetején. Mikor ezt láttuk, gyorsan egy kis társat is vertünk mellé - ne legyen már magányos. :)

Aztán szintén Férjem volt az, aki először szaporítgatni kezdte őket - mára pedig én kaptam rá teljesen. :) A költözés sajnos eléggé megtépázta ezeket az első kis könyvespolcos “ősanyákat”, ezért a letörött/levágni kényszerült kis hajtásokból lelkesen elkezdtem újabb és újabb kis gyerkőcöket nevelni. Alighogy elültetek egy kis ifjat, már teszem is vízbe a következőt!

Mostanra a kis leszármazottak futnak már a konyhában, a fürdőben, a hálóban, a Lélekmelengető főhadiszállás-télikertben, és a gyerekszobában is.
Mi ez, ha nem példa a trauma utáni növekedés csodálatos jelenségére? ✨ :)

​Amúgy bevallom, én sokáig nem voltam nagy szobanövényes, mármint sokáig véletlenül “éltek csak túl” szegények... Nem mintha nem szerettem volna őket már akkor is, de előbb valahogy nagyon meg kellett tanulnom a gondoskodás tudományát - magamról is, róluk is, másokról is - és annyira megérte. Olyan jó érzés látni, ahogy újabb és újabb élet fakad belőlük, ahogy minden cseppnyi törődést sokszorosan meghálálnak. ♡ A mai napig nem vagyok nagy növényguru, ezt el kell ismernem - de szeretem őket, lelkesen, alázattal, tisztelettel. És ez a legszebb a természetben - olyan nagyon tudja viszonozni a szeretetet. :)

Mára pedig tessék...nem titkolt célom  az egész házat egy kis dzsungellé változtatni és amennyire csak lehet, befutókáztatni - és ha így haladok, szerintem sikerülni is fog :) #jumanjiutánszabadon

Hadd legyen ez a fény és a gyertyák mellett a futókák otthona (is) ♡

Ha szeretnétek, megosztom majd Veletek is, hogy haladok a kis otthonprojektemmel. :)