Szeretem, amikor az otthonunk egy kicsit együtt változik a kinti világgal és amikor az évszakból egy kicsi az otthonunkba is beköltözik. Ősszel ez különösen igaz: ez az évszak annyi illattal, színnel és élménnyel van tele.

Hogy hozhatnánk ezt be?

Egy sütőtök a konyhapulton, egy fürt szőlő a tálban, a gyerekek által gyűjtött gesztenyék, diók, néhány színes falevél. Lakberendezőként is sokszor ezekhez nyúlok a legszívesebben: ahhoz, ami éppen körülvesz minket.

Bár ilyenkor a boltokat is elárasztják a szezonális dekorációk, de attól még, hogy mindenhol kínálják őket, nem kell feltétlenül hazavinnünk valami újat. Sőt, én sokkal többre tartom azt a sok természetben is megtalálható vagy könnyen beszerezhető szezonális apróságot, ami nem is dekorációnak készült. Annyi olyan van, amit később megehetünk, amit egy séta közben találtunk, vagy amit a gyerekek hoztak haza lelkesen. Nem csak azért vallom ezt, mert környezetbarátabb is ez a hozzáállás, hanem mert számomra többet is ad.

Mi a titkuk ezeknek?

A sütőtökből később vacsora lesz, a szőlőből elcsenünk egy-egy szemet. A gesztenyékhez hozzátartozik a séta, a gyerekek öröme, hogy megtalálták őket. Nem csak díszek tehát: szerves részei a napjainknak. 

Ráadásul nem csak a szemünknek adnak valamit: egy szőlőfürtre nézve szinte érezzük az ízét a szánkban, az almának az illatát, a gesztenye sima vagy épp a dió érdes felületét és a levelekre nézve szinte halljuk, ahogy zizegnek kint a fákon vagy épp a talpunk alatt. Ezek az érzéki benyomások apró kapaszkodók lehetnek a tudatos jelenléthez: ahhoz, hogy néhány pillanatra arra figyeljünk, amit éppen látunk, érzünk vagy hallunk és megélünk.

Helye van minden érzésnek

Ezeknek a kis dolgoknak nem az a célja, hogy mindenáron csak szépnek lássuk az őszt vagy az időszakot, amit épp átélünk. A rövidülő napok, az eső, a hűvös, a megfázások vagy más, nehéz életesemények is hozzátartoznak és nem kell mindennek örülnünk.

Nem kell mindent rögtön elfogadnunk vagy szépnek látnunk. Néha viszont érdemes és jól is eshet meg-megállni annál, ami éppen van – ebben segíthetnek ezek az apró horgonyok is. Észrevenni egy színt, egy illatot, egy ismerős ízt: így (is) lehet kapcsolódni az évszakhoz, a közös élményeinkhez, a jelenhez.

Nekem sokszor ennyi elég az őszi otthonhangoláshoz. Nem feltétlenül kell újabb és újabb dekorációkat, textileket vagy berendezési tárgyakat vásárolnunk ahhoz, hogy lélekmelengetőbbé válhasson az ősz. Néha az is elég ehhez, ha észrevesszük, mit hoz ez az évszak, és abból valaminek az otthonunkban is helyet adunk.

Kriszti 💛